anya-lánya kapcsolat értékrend élet
Mindig is szerettem volna egy lánygyermeket. Első két alkalommal fiam született, és akkor azt éreztem, hogy én egy igazi fiús anya vagyok, nem is értettem, miért szerettem volna korábban kislányt. Aztán megszületett a lányom, engem pedig különös érzés árasztott el, amely azóta a lényem részévé vált, az életem minden másodpercét átszövi.

Nagyon fiatalon még nem vágytam gyerekre, családra, elképzelhetetlennek tartottam, hogy egyszer majd én gondoskodom valakiről, aki még nem tud magáról. Aztán, amikor az első gyermekemmel voltam várandós, lányt szerettem volna, de fiú lett, és másodszor is fiam született. Akkor úgy éreztem, született fiús anya vagyok, nem is értettem, miért hittem, hogy egy lánnyak könnyebben menne. Nem terveztem több gyermeket, de az élet olykor mást hoz, mint amire számítunk, kilenc évvel a második fiam után megszületett a kislányom. Mint majom a farkának, úgy örültem neki, a várandósság idején megterveztem a következő tizenöt évünket. Megszületett, s noha rájöttem, hogy téves volt az elképzelés, hogy a lányokkal egyszerűbb, mint fiúkkal, azóta is imádom a lányos anyaságot (is), és ahogy nő, egyre több mindent szeretnék neki megtanítani, hogy mire nagykorú lesz, elég munícióval lépjen a felnőttek világába. 

 

A férfiak világában kislányoknak nincs helye?

„This is a man's world, this is a man's world, but it wouldn't be nothing, nothing without a woman or a girl” — énekelte egykor James Brown, és nagyon igaza volt. Kár lenne tagadni, hogy még ma is inkább a férfiak világában élünk, ahol a nőknek sokszor csak joga van, lehetősége nincs. Pedig, ahogy a néhai világsztár mondta, nők nélkül semmi nem lenne. Amit mindenképpen meg szeretnék tanítani a lányomnak, hogy bár férfi és nő között vannak nyilvánvaló különbségek, van, ami nekik megy jobban, van, ami nekünk, nincs semmi, amit férfi elérhet, de nő nem. Akárki mondja, ne higgye el, hogy nincs szüsége hivatásra, elég, ha munkája van, hogy nem kell neki karrier, elég, ha pénzt keres. Hányszor hallottam ezt! És hányszor cáfoltam rá! 

Sokat kell dolgozni, ha céljai vannak az embernek, akár férfi, akár nő. A sikerben van némi szerencsefaktor, ezt kár lenne tagadni, de alapvetően — és ez saját tapasztalat —, bármibe beleteszed a tőled telhető legtöbbet, a szerencse, sors, jóisten is melléd áll. Szorgalommal, kitartással bármit el lehet érni, még akkor is, ha kevésbé tehetséges az ember, ha pedig tehetséget is kapott...

anya feleség karrier nő
Forrás: Shutterstock

 

Nem kell mindenki karjaiba omlani, aki szépen néz rád

Nem igaz, hogy nincsenek kedves férfiak, jó emberek, ahogy az sem, hogy „mindegyik csak AZT akarja”. Amit szeretném, ha tudna, hogy léteznek ilyen pasik is, ezért nevezzük őket pasiknak, és valóban nem minden sarkon teremnek olyan férfiak, amilyen az apukája, de léteznek, és érdemes, ha nem is keresni, de megtalálni, megvárni őket. 

Nem kérek szüzességi fogadalmat és nem várom, hogy soha egyetlen férfi se csókolja meg, aki nem veszi előtte feleségül, de szeretném, ha hinné és tudná, hogy nem érdemes mindenkinek a karjaiba omlani, aki szépen néz rá.  

Nőnek igen is lehet nő a barátja

Nagyon sokáig elhittem, hogy nem létezik igazi női barátság. Kislánykoromtól szinte csak fiúbarátaim voltak, és a mai napig ők vannak többségben, de tudom, mert egy 40-hez közel megismert társaság tagja vagyok, hogy van, amit egy másik nővel sokal könnyebb megbeszélni, akadnak dolgok, amelyeknek a megoldásához egy másik nő tapasztalata, tanácsa visz közelebb. Egy női barátság felemel, megtart, mert mi nők érezzük egymást, azt is értjük, amit a férfiak soha nem fognak, mert nem élhetik át. Mert nem nők. 

A pletykálás, árulás, kavarás nem nemhez köthető tulajdonság, hanem személyiségjegy, amely férfiban, nőben is ugyanúgy meglehet. 

Szeretném, ha tudná, hogy ahogy én is mindig számíthatok az édesanyámra, úgy is mindig számíthat rám, ahogy a nagymamájára is). Mi mindig ott leszünk neki, nemcsak, mint szülő és nagyszülő, hozzánk nőként is bármikor bátran fordulhat, akkor is, ha elfogulatlan tanácsra van szüksége.

három generáció, anya, lánya, unokája
Forrás: Shutterstock

A testvérei mindig ott lesznek neki

Tapasztalatból tudom, hogy amikor már senki másra nem számíthat az ember, a testvérei még mindig ott vannak neki. Nem minden testvéri viszony jó kapcsolat, és nem mindig a testvérek tehetnek erről, de ahogy az én kapcsolatom a húgommal és a nővéremmel szoros és önzetlen szeretetre épül, úgy ő és a két bátyja között is ugyanolyan szoros kapcsolat lehet. 

Hiszen, ahogy az én anyám mondta nekem mindig, amikor már se nagyszülei, se szülei nincsenek az embernek és a barátai is elfordulnak vagy eltűnnek az életéből, a testvérei akkor is ott lesznek neki. 

Fej fel, hát egyenes és megyünk tovább

Talán a legfontosabb tanács, amit valaha kaptam, vigaszként érkezett. Az ember sokszor elbulik az életben, a legváratlanabb pillanatokban esik hasra, rántják le a mélybe, de soha nem szabad feladni. Néha az angyalok is elbuknak, nemde? 

Felállsz, leporolod magad, felemelt fejjelés egyenes háttal mész tovább.

Mész tovább, annak ellenére, hogy tudod, hogy mindig van lejjebb, de azt is, hogy mindig juthatsz feljebb is, egyik irányban sincs határ. A sikert csak az értékeli és ismeri fel, aki tudja, mi a kudarc, ne féljen hát a hibáktól, mert azok vezetnek az eredményhez. 

Ne foglalkozz azzal, mit mondanak vagy gondolnak rólad mások!

Kirakatvilágban élünk, kirakatemberek mutogatják ország-világnak, amilyük valójában nincs is. Senkit nem kell követni, senkit nem kell utánozni, merni kell másnak lenni, egyedinek. A középszerű embernél unalmasabb nincs, a sorból kilógni nem akarás sehova nem vezet. Ki lehet lógni, és nem kell azzal foglalkozni, hogy ez másokat, az igazodókat károgásra készteti. Egy gyereknek ezt sokszor nehéz megértenie, folyton aggódik, hogy ha mond valamit, arra hogyan reagálnak a társai, és azt azért leszögezhetjük, hogy manapság elég durva kritikákat kapnak egymástól a tinédzserek. Mindig azt mondom a lányomnak — és példát is mutatok ebben: 

Ne foglalkozz azzal, mit gondolnak rólad mások, haladj az utadon; azokat akik folyton a többieket kritizálják, csak egy valami köti le jobban mások becsmérlésénél: a rágódás azon, vajon a többiek mit gondolhatnak róluk. 

Szülőként az ember sok mindent szeretne átadni a gyermekének a saját értékrendjéből. Ő meg később kiválasztja, mi az amiben ő is hinni tud, és mi az, amit inkább félrerak. Abban bízom, hogy a fentiekre évek, évtizedek múlva is megőrzendő értékként tekint majd a lányom.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.